Bevezetés az alkalmazott informatikába / BMEEPAG0203

Függvények használata

Tartalomjegyzék:

  1. Pakolás körökkel: egyszerű matematikai képletek
  2. Háromszögelt felület elemzése: adatok importálása, egyszerű függvények, feltételes formázás
  3. GY: Másodfokú egyenlet megoldása: egyszerű függvények

Bevezető

Az Excelben nagyon sok beépített függvény található, amelyek megkönnyítik a munkánkat. Általános esetben a függvénynek vannak bemeneti adatai, amelyeken valamilyen műveletet elvégez és meghatároz egy kimenetet, amit a program kiír az adott cellában. A függvényeket kombinálhatjuk is egymással.

Példa: Az ábráról leolvashatók a szabályok. Ha képletet írunk egy cellába, akkor annak "=" jellel kell kezdődnie. A függvény neve után zárójelben következnek a bemeneti paraméterek, egymástól pontosvesszővel (vagy a számítógép beállításaitól függően vesszővel) elválasztva. A cellában a végeredmény jelenik meg. Ha a képletet szeretnénk megnézni, akkor rá kell kattintani a cellára egyszer vagy kétszer. A cella tartalmát szerkeszthetjük a képletszerkesztő mezőben vagy a cellában is. A SUM() függvény bemeneti paramétere egy vagy több tartomány, a végeredmény pedig az összes tartományban lévő szám összege. A példában két tartományt adtunk meg (egy-egy cella), de írhattuk volna azt is, hogy =SUM(B1:B2).

A függvények bemeneti adatainak a sorrendjét nem kell megtanulni, amint elkezdjük gépelni a függvény nevét, a program megjelenít egy súgót, ami segít abban, hogy milyen paramétereket kell megadnunk. Azt is jelöli a paraméter színével, hogy éppen hol járunk a képletben.

TIPP: Ha nem működik valami, vagy nem világos, hogy hogyan kell egy függvényt használni, akkor érdemes használni az Excel súgóját. Egyszerű internetes kereséssel az első találatok között megtaláljuk a Microsoft weboldalát, ahol részletes, példákkal illusztrált magyarázatokat találunk.

Egyszerűbb matematikai függvények:

TIPP: Függvényeket kombinálhatunk, egymásba ágyazhatjuk őket (pl. =SIN(PI())) vagy összeadhatjuk őket (pl. =SIN(PI())+COS(PI()).

Egyszerűbb aggregációs függvények:

Hibakezelés. A képletek és függvények használatakor nagyon fontos, hogy csak a tökéletesen pontos, a szabályoknak megfelelő értékeket tud értelmezni a program. Ha valamilyen hibát talál, akkor különböző hibaüzenetekkel segít abban, hogy megtaláljuk a problémát.

TIPP: A hibaüzenetek gyorsan visszafejthetők egyszerű internetes kereséssel . Az első találatok között meg fogjuk találni, hogy hol érdemes keresni a hibát.

A következő feladatokban a fenti függvényeket kell használni. Hiba esetén pedig próbáljuk meg ellenőrizni, hogy helyes volt-e a szintaktika és értelmezzük a hibaüzenetet.

1. Pakolás körökkel

Feladat: egy A4-es lapra köröket rajzolunk, amelyek érintkezhetnek egymással. Számoljuk ki, hogy egy adott sugár esetén hány darab kör fér rá a lapra és mennyi a hasznos terület %-ban kifejezve.

Először az A4-es lap méreteit kell a táblázatba beírni és kiszámolni a területét.

Ezután még kell egy cella, amiben megadhatjuk a kör sugarát. A sugárból számolható a terület és, hogy hány darab fél el vízszintesen ill. függőlegen a lapra.
A darabszám általános esetben nem egész szám, lefelé kell kerekítenünk. A bevezetőben nem volt szó olyan függvényről, ami kerekít, ezért erre rá kell keresni az interneten.
A körök számát a vízszintes és a függőleges darabszámok szorzataként kapjuk meg. A hasznos terület pedig a körök összterülete osztva az A4-es lap területével. A gombra kattintva az eredmény százalékban jelenik meg.

Megoldását összevetheti a megoldókulccsal.

2. Háromszögelt felület elemzése

Projekttárgy 2022 | terv: Ther Tamás

Feladat: Terveztünk az ábra szerint egy háromszögekből álló szerkezetet. A tervet egy CAD programmal készítettük el, ami sorszámot is rendelt a háromszögekhez és mindegyiknek kigyűjtötte az oldalhosszait a haromszogek.csv fileba. Szeretnénk a tervet megmakettezni papírból, de a háromszögek találkozását ragasztószalaggal, a 20°-nál kisebb szögeket pedig egy kis fém elemmel meg kell erősítenünk! Számolja ki, hogy:
- mennyi papírra lesz szükségünk?
- körülbelül mennyi ragasztószalagra lesz szükségünk?
- mekkorák a háromszögek szögei?
- átlagosan mekkora háromszögeket terveztünk be?
- hány darab háromszög van?
A makettezést szeretnénk megkönnyíteni és megjelölni a megerősítendő szögeket. Használjon feltételes formázást!

Először töltsük le a CSV filet, majd importáljuk az Excellel. A CSV ("comma separated values") egy szöveges file formátum, amiben az adatok vesszővel/pontosvesszővel vannak egymástól elválasztva. Ezt a formátumot nagyon sok program képes kezelni, így segítségével adatokat vihetünk át az egyik programból a másikba.

A táblázatban minden sor egy háromszög adatait tartalmazza. A kerülethez az oldalak összegét kell vennünk, a területhez pedig használhatjuk a Hérón-képletet:
, ahol a, b, c a háromszög oldalai és s a kerület fele.

A szögeket a mellékelt ábra alapján nevezzük el. Használjuk a koszinusz-tételt, hogy a c oldallal szemközti gamma szöget meghatározzuk! A tétel szerint:
c² = a² + b² - 2⋅a⋅b⋅cos(γ),
ebből:

A másik két szöget a szinusz-tétellel határozzuk meg:
,
így
α = asin(a⋅sin(γ)/c)),
β = asin(b⋅sin(γ)/c))

Az adatok mellett egy kis táblázatban számoljuk ki a szükséges anyagmennyiségeket. Az L oszlopot töltsük ki az ábra alapján!

A számítandó adatok közül a ragasztószalag hosszát csak becsülni tudjuk, mivel (1) két háromszög találkozásánál elegendő csak 1 sáv ragasztószalagot elhelyezni, (2) a szerkezet szélein nincs szükség ragasztószalagra. Ha vesszük a háromszögek összkerületének a felét, akkor felülbecsüljük a szükséges ragasztómennyiséget és a biztonság kárára tévedünk.

TIPP: A SUM(), AVERAGE(), COUNT(), MIN(), MAX() függvények a szöveget tartalmazó cellákat figyelmen kívül hagyják, így nem kell foglalkoznunk a fejlécekkel, átadhatjuk nekik az egész oszlopot.

Már csak a 20°-nál kisebb szögeket kell megjelölnünk. Mivel a szögeket radiánban kaptuk meg, ezért először a 20°-ot át kell váltanunk radiánra. Ezután a kapott számot használjuk fel a feltételes formázás beállítására: csak azokat a cellákat színezzük be, amelyek 20°-nál kisebb szöget tartalmaznak.

Megoldását összevetheti a megoldókulccsal.

3. Másodfokú egyenlet megoldó (gyakorló feladat)

Feladat: készítsünk egy kis táblázatot, amelybe beírva a másodfokú egyenlet együtthatóit, visszakapjuk a megoldásokat! Számoljuk ki a diszkriminánst is és feltételes formázással jelöljük, ha negatív az értéke!

Az ax² + bx + c = 0 másodfokú egyenlet megoldóképlete:
, a diszkrimináns pedig a gyök alatti rész. Ha a diszkrimináns negatív, akkor nincs megoldása az egyenletnek a valós számok halmazán.

Ha az x1 és az x2 cellákban a #NUM! hibaüzenet jelenik meg, akkor a D értéke valószínűleg negatív. Az Excel negatív számból nem tud gyököt vonni, ezért hibát jelez, ez most nem baj. Állítsunk be feltételes formázást, ami kiszínezi pirosra a diszkriminánst tartalmazó cellát, ha negatív az értéke.
Az ilyen hibák többféle módon is elkerülhetők, a jövőben értinjük a témát részletesen.